Balassa-Gyarmat

2021.06.26

A kitűnő szénát termő széles síkságon kanyargó Ipoly balpartján kiesen terűl Balassa-Gyarmat városa, a megye ősi székhelye. Már messziről szemébe tűnik az útasnak a megye székháza és az annak udvarán magasló híres börtönépűlet. Balassa-Gyarmat 1240 óta hat századon át a történelmi nevezetességű Balassa család birtoka volt. Azonban fele részét a XVII. században gróf Balassa Imre hűtlenség czímén elvesztvén, már ezen fele részben a gróf Zichy család hitbizományi tulajdonává lett, és 1848-ig, sőt bizonyos szolgalmak terhével még tovább is a gróf Zichy-féle uradalom kötelékébe volt bonyolodva, melyből csak nehány évvel ez előtt hosszas pörlekedés után szabadúlt föl birói itélettel. Termékeny határának terűlete 4.970 hold. Lakosságának száma mintegy 7.740. A megye székháza nagy és csinos palota, mely a réginek helyén 1835-ben épűlt, három oldalról szabadon áll. Homlokzata a fő útczára néz. Kiugró közép része alatt, melyet 24 oszlop tart, nyílik a kapu, melyen belűl két oldalról széles kő lépcsők vezetnek föl az előcsarnokba, honnan a 42 méternyi hosszú, 23 méter szélességű és 15 méter magasságú gyűlési nagy terembe jutunk, melynek két oldalról oszlopokon nyugvó karzata van. A ritka nagyságú terem falait Mária Terézia királyasszony és férje, lotharingiai Ferencz római német császár, továbbá II. József császár, I. Ferencz, V. Ferdinánd és I. Ferencz József királyaink és Erzsébet királynénk, továbbá 1622-től tíz főispán és több jeles hazafi, a milyenek példáúl gróf Széchenyi István, Deák Ferencz, gróf Teleki László, gróf Buttler János (ki a Ludovika katonai akadémiában két nógrádi fiú ellátására alapítványt tett), s ezek mellett Madách Imre, világhírű költőnk, az "Ember Tragédiája" írója (1822-1864) és szintén e megyében született Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek arczképe díszíti. Az épűlet homlokzatán a megye czímere (egy vasas vitéz, jobbjában kivont pallost, balkezében az ország czímerét tartva) látható, s alatta nagy arany betűkkel e fölírat: "Nógrád a közügyért". A megyeházban a fő- és alispáni lakásokon kivűl az irodai, főjegyzői, pénz- és levéltári hivatalok, továbbá az árvaszéki hivatal, a kir. törvényszéki, járásbirósági, telekkönyvi és államügyészi hivatalok vannak. A ligetes udvart magas kő fal választja el ama másiktól, melynek közepén az országban magánrendszer szerint legelőször (1845-ben) épűlt hatemeletes fogházépűlet emelkedik. Balassa-Gyarmatnak két kilométernél hosszabb csinos fő útczája nagy darabon fasorral van beültetve. Ez útczának nagyobb házai között nevezetesebbek a takarékpénztár, a városház, a kaszinó, a honvédlaktanya épűlete. A régibb templomok a török időben rommá lettek. A város mai négy temploma közűl a római katholikus, az ágostai evangelikus és a görög-keleti a XVIII. század második felében épűlt; a zsidó templom 1850 táján.Balassa-Gyarmatnak hajdan vára is volt, mely a törökvilágban fontos erősség vala s épen azért sok viszontagságot is szenvedett. 1663-ban a török a várost ismét megvévén, a várat fölégette és lerontotta annyira, hogy kő kövön nem maradt. A várból ma már csak az alapfalak láthatók itt-ott. A földúlt város újra telepítése 1690-ben kezdődött; a múlt század közepén már nemcsak földmívelő, hanem iparos lakossága is szembetűnően fölgyarapodott. Országos és heti vásárai nagyon előmozdítják kereskedelmi forgalmát, mit a Budapesttel és Losonczczal való vasúti összeköttetés is folyton emel.